Tantárgyak

A tantárgy célja, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az orvosi fizika különböző területein alkalmazott mérési, képalkotó és minőségbiztosítási technológiákban, és képessé váljanak ezek önálló alkalmazására klinikai, kutatási és fejlesztési környezetben.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek a röntgendiagnosztikai rendszerek fizikai működéséről, a képalkotás alapelveiről, minőségéről, a sugárzás hatásairól és dozimetriai méréseiről, valamint a különféle diagnosztikai technológiák klinikai alkalmazási lehetőségeiről.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek a sugárterápia fizikai alapjairól, beleértve a képalkotáson alapuló besugárzás-tervezést, a különböző sugárforrások és technikák alkalmazását, a dozimetriai módszereket, valamint a biztonságtechnikai és minőségbiztosítási követelményeket.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek a nukleáris medicina fizikájáról, különösen a diagnosztikai célú izotópalkalmazásokról, a gamma-kamerás, SPECT- és PET-alapú képalkotás fizikai alapjairól, az eszközök működéséről és a hozzájuk kapcsolódó dozimetriai, képrekonstrukciós és sugárvédelmi vonatkozásokról. A tárgy során kitérünk a nukleáris medicina célú izotópelőállítás mód-szereire, lehetőségeire is.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek az ionizáló sugárzás sejtszintű és szervezeti hatásairól, különös tekintettel a daganatos és normál szövetek reakcióira, a sejtciklusra, a DNS-károsodásra és javító mechanizmusokra, valamint ezek terápiás vonatkozásaira.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek az orvosi alkalmazásokhoz kapcsolódó sugárvédelmi előírásokról, mérési módszerekről, szabályozásokról, valamint a személyi és páciensvédelmi eljárásokról. Kiemelten foglalkozik a klinikai munkahelyek sugárvédelmi tervezésével, a dózisméréssel, kockázatbecsléssel és baleseti szituációk kezelésével.

A tantárgy célja a műszaki alapképzettségű hallgatók számára alaptárgyi bevezetőt nyújtani. A funkcionális anatómia az orvosi fizika szak hallgatói számára az emberi test szerkezetének funkcionális szemléletű bemutatását nyújtja.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az orvosi képalkotás fizikai, matematikai és informatikai alapjait, különös tekintettel a képalkotás és képfeldolgozás modelljeire, rekonstrukciós módszereire és a digitális orvosi képek tárolására, továbbítására vonatkozó szabványokra.

A tantárgy fő célkitűzése, hogy a hallgatókat megismertesse a részvénypiacok, tőzsdék működésével, a piacon megtalálható intézményekkel, indexekkel, a részvényelemzés alapvető elméleti hátterével, főbb módszereivel, valamint a főbb portfólió-menedzsment stratégiákkal. A félév folyamán nagy hangsúlyt kap a részvények fundamentális elemzésének módszertana.

A tantárgy olyan hallgatók fejlesztését szolgálja, akik most vagy később angolul folytatnak tanulmányokat magyar vagy külföldi egyetemen. A tárgy fő célja azon nyelvi készségek fejlesztése, amelyek a felsőoktatási tanulmányokhoz kapcsolódó nyelvhasználatra jellemzőek.

A tantárgy a munkahelyi kommunikációra készít fel, elsősorban a szóbeli kommunikációs készséget fejleszti, továbbá bővíti a hallgatók tudását a sikeres kommunikáció területén (kommunikációs problémák háttere, hatékonyabb és sikeres kommunikáció, konfliktusok megoldása).

A tantárgy célja az idegen nyelvi szakmai kommunikációhoz szükséges nyelvi és szaknyelvi kompetenciák fejlesztése, egyaránt fejlődnek a hallgatók írásbeli és a szóbeli nyelvi készségei. A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a szaknyelvi szövegek nyelvhasználati sajátosságaival, lexikai és szintaktikai jellemzőivel, és elsajátítják különböző műszaki területek alapterminológiáját.

A tantárgy célja a hallgatók kutatásmódszertani tevékenységének támogatása angolul. A tárgy elvégzése során fejlődik a hallgatók íráskészsége, megismerik az egyetemi és az akadémiai élethez szükséges szövegfajták fő szerkezeti szabályait (szakdolgozatok, disszertáció, tudományos tanulmányok), foglalkoznak a bibliográfia, a hivatkozások és a plágium problémáival is.

A kurzus célja a B2 szinten lévő hallgatók beszédkészségének, ezen belül leginkább előadói készségének fejlesztése célnyelvi videós prezentációk felhasználásával. Fő fókusza az egyetemi tanulmányokhoz és a későbbi kutatói léthez kapcsolódó szóbeli kommunikáció, elsősorban a monologikus beszéd fejlesztése. A hallgatók foglalkoznak a retorikai eszközök és hatásmechanizmusok kérdésével is.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók diplomamunkájuk témakörében önálló kutatómunkát végezzenek a témavezető irányításával. A tantárgy során a hallgatók a tudományos munka alapvető lépéseit gyakorolják, mélyítik elméleti és gyakorlati ismereteiket, és felkészülnek a diplomamunka elkészítésére. Ez a tantárgy kulcsfontosságú szerepet játszik az orvosi fizikus hallgatók kutatási kompetenciáinak kialakításában és a diplomamunka megalapozásában.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók diplomamunkájuk témakörében önálló kutatómunkát végezzenek a témavezető irányításával. A tantárgy során a hallgatók a tudományos munka alapvető lépéseit gyakorolják, mélyítik elméleti és gyakorlati ismereteiket, és felkészülnek a diplomamunka elkészítésére. Ez a tantárgy kulcsfontosságú szerepet játszik az orvosi fizikus hallgatók kutatási kompetenciáinak kialakításában és a diplomamunka megalapozásában.

E tantárgy keretében a hallgatók témavezetőjük (konzulensük) irányításával diplomamunkájuk témakörében végeznek kutatási feladatokat, és eredményeiket diplomamunkaként benyújtható formába öntik.

A tantárgy célja, hogy fejlessze a hallgatók tudományos tájékozódó- és előadókészségét, valamint elmélyítse ismereteiket a nukleáris fizika és annak orvosi alkalmazásainak aktuális és haladó területein. A hallgatók önállóan dolgoznak fel tudományos irodalmat, készítenek előadást, és aktívan vesznek részt a szemináriumi diskurzusban.

A tantárgy célja, hogy fejlessze a hallgatók tudományos tájékozódó- és előadókészségét, valamint elmélyítse ismereteiket a nukleáris fizika és annak orvosi alkalmazásainak aktuális és haladó területein. A hallgatók önállóan dolgoznak fel tudományos irodalmat, készítenek előadást, és aktívan vesznek részt a szemináriumi diskurzusban.

A tantárgy célja, hogy fejlessze a hallgatók tudományos tájékozódó- és előadókészségét, valamint elmélyítse ismereteiket a nukleáris fizika és annak orvosi alkalmazásainak aktuális és haladó területein. A hallgatók önállóan dolgoznak fel tudományos irodalmat, készítenek előadást, és aktívan vesznek részt a szemináriumi diskurzusban.

A tantárgy célja, hogy fejlessze a hallgatók tudományos tájékozódó- és előadókészségét, valamint elmélyítse ismereteiket a nukleáris fizika és annak orvosi alkalmazásainak aktuális és haladó területein. A hallgatók önállóan dolgoznak fel tudományos irodalmat, készítenek előadást, és aktívan vesznek részt a szemináriumi diskurzusban.

A tárgy célja műszaki alapképzettségű hallgatók számára alaptárgyi bevezetőt nyújtani az ember élettanába, hogy a hallgatók megismerjék az emberi szervezet szervrendszereinek élettani működését, azok szabályozási mechanizmusait, valamint a klinikai diagnosztikában és terápiában alkalmazott legfontosabb élettani alapokat.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak az orvostudományi kutatások és a klinikai gyakorlat etikai és jogi kereteiről. Kiemelt figyelmet kapnak a kutatásetikai normák, a betegjogok, az orvosi jogviszony sajátosságai, valamint a kutatásokra és beavatkozásokra vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozások. A kurzus célja, hogy a hallgatók képesek legyenek etikailag megalapozottan és jogilag helyesen végezni orvosi fizikus tevékenységüket, különösen klinikai kutatásokban és betegellátási környezetben.

A tantárgy célja, hogy az orvosi fizikus hallgatók elméleti alapossággal ismerjék meg a sugárterápiában alkalmazott méréstechnikai eljárásokat és eszközöket. A megszerzett tudás révén képesek lesznek értelmezni a klinikai dozimetriai gyakorlatban használt mérési adatokat, javaslatot tenni mérési stratégiákra és elméletileg megalapozott módon támogatni a minőségbiztosítási és sugárvédelmi folyamatokat.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a brachyterápiás (közelbesugárzásos) kezelések fizikai és dozimetriai alapjait, a terápiás tervezéshez és kivitelezéshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket, beleértve a korszerű 3D-s besugárzás-tervezési és minőségbiztosítási eljárásokat. Ez a tantárgy szorosan illeszkedik az orvosi fizikusok klinikai kompetenciáinak fejlesztéséhez, különösen a sugárterápia gyakorlati alkalmazásában és biztonságos kivitelezésében.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a sugárterápiában, a röntgendiagnosztikában és a nukleáris medicinában alkalmazott minőségbiztosítási vizsgálatok elveit, eszközeit és követelményeit, valamint megismerjék az ezeket szabályozó hazai és nemzetközi jogszabályi és szakmai kereteket. Ez a tantárgy kulcsszerepet játszik abban, hogy az orvosi fizikus hallgatók képesek legyenek megfelelni a klinikai gyakorlatban elvárt biztonsági, szabályozási és minőségi követelményeknek, amelyek alapvető fontosságúak a betegek védelme és az ellátás hatékonysága szempontjából.

A tantárgy célja, hogy az orvosi fizikus hallgatók megismerjék a korszerű, speciális sugárterápiás kezelési eljárások fizikai alapjait, technológiai hátterét, tervezési és minőségbiztosítási kérdéseit. A tantárgy bemutatja a sztereotaxiás sugársebészet (SRS, SBRT), az intenzitásmodulált (IMRT) és képvezérelt (IGRT) sugárterápia, valamint a teljes bőr elektronsugárzás elméleti és gyakorlati aspektusait, különös tekintettel a dozimetriai kihívásokra és a kezeléstervezésre.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elméleti ismereteket szerezzenek az ultrahangos képalkotás fizikai alapjairól, a különböző leképezési technikák működéséről, azok műszaki és klinikai alkalmazásairól, valamint a biztonságtechnikai és biofizikai szempontokról. Ez a tantárgy fontos alapot nyújt az orvosi fizikusok számára az ultrahangos rendszerek megértéséhez és a későbbi klinikai munkában való felelős együttműködéshez a diagnosztikai csapat tagjaként.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak az orvosi diagnosztikában és terápiában alkalmazott radionuklidok előállításának és felhasználásának fizikai, technológiai és radiokémiai alapjairól, valamint a molekuláris nukleáris képalkotás és célzott radioterápia korszerű izotópjainak jellegzetességeiről.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a radioaktív anyagok környezetben és élő szervezetekben történő terjedésének fizikai, kémiai és biológiai mechanizmusait, valamint megismerkedjenek a kapcsolódó modellezési módszerekkel, környezeti monitorozással és ezek alkalmazásával, például nukleárisbaleset-elhárítási szituációkban. A kurzus gyakorlati hátteret biztosít a transzportmodellek alkalmazásához és értelmezéséhez.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a radioaktív hulladékok típusairól, keletkezési forrásaikról, kezelésük szabályozási és technológiai hátteréről. A hallgatók betekintést nyernek a hulladékkezelés fizikai, kémiai és sugárvédelmi aspektusaiba, különös tekintettel az egészségügyi, kutatási és ipari alkalmazások során keletkező hulladékokra. A laborgyakorlatokon keresztül megismerik a biztonságos hulladékelhelyezéshez szükséges anyagvizsgálati és analitikai módszereket.

A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) fizikai és technikai alapjairól, matematikai modelljeiről, valamint azok klinikai alkalmazásairól. A kurzus külön figyelmet fordít a modern pulzusszekvenciák, képfeldolgozási hibák és biztonságtechnikai kérdések megértésére. Ez a tantárgy alapozó szerepet tölt be abban, hogy az orvosi fizikus hallgatók az MRI rendszerek működését ne csupán kezelői, hanem fizikai szakértői szinten ismerjék meg, ami kulcsfontosságú a klinikai együttműködésekben és a berendezések minőségbiztosításában.

A tárgy a Mágneses rezonancia és klinikai alkalmazásai c. tárgy ismeretanyagára építve megismerteti a hallgatókat a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) modern eljárásainak matematikai és fizikai hátterével, a gyakorlatban előforduló képalkotási hibákkal, azok javítási lehetőségeivel, és a modalitás kutatási célú alkalmazásaival. Ez a tantárgy a klinikumban is egyre nagyobb szerepet kapó, fejlett mágneses rezonanciás technikák fizikai értelmezésére és szakértői alkalmazására készíti fel a hallgatókat, amellyel a klinikai és kutatási célú MRI vizsgálatok magas szintű szakmai támogatásához szükséges tudást ad át.

A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a részecsketransz-port fizikai számítási módszereivel, különös tekintettel a sugárvédelmi, orvosi fizikai és reaktorfizikai problémák becslésére és modellezé-sére. A tantárgy során a hallgatók elsajátítják az ipari és kutatási környezetben is elterjedt MicroShield és OpenMC programok használatát. Ez a tantárgy megalapozza a hallgatók számára a számítógépes sugártranszport-szimulációk alkalmazását orvosi fizikai és sugárvédelmi feladatokban, amely mind a képalkotó, mind a terápiás besugárzó berendezések munkahelyi kialakításához szükséges sugárvédelmi rendszerek tervezésének alapja.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati szinten elsajátítsák a Monte Carlo szimulációk alapjait, és később képesek legyenek azokat alkalmazni az orvosi fizika különböző területein is, például képalkotás, sugárterápia vagy detektorfejlesztés során. Ez a tantárgy a számítógépes modellezés és szimulációs gondolkodásmód elsajátításával erősíti az orvosi fizikusok analitikus és problémamegoldó képességeit, amely különösen fontos a gyorsan fejlődő technológiák klinikai integrációja során.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók mélyreható ismereteket szerezzenek a Monte Carlo-alapú részecsketranszport-szimulációk matematikai és fizikai módszertanáról, különös tekintettel a becslők típusaira, a szóráscsökkentés technikáira, valamint a számítási hatékonyság javítására. A kurzus középpontjában a klasszikus Boltzmann-egyenlet Monte Carlo megoldásának elméleti háttere és fejlett alkalmazásai állnak, beleértve a kritikus rendszerek vizsgálatát és a képalkotó eljárások (PET, CT) GPU-alapú szimulációját is.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyült ismereteket szerezzenek a félvezető anyagok fizikai tulajdonságairól, a vezetési és optikai jelenségekről, valamint a korszerű elektronikai és optoelektronikai eszközök működési elveiről. Kiemelt figyelmet kapnak a nanoelektronikai alkalmazások és a félvezetőtechnológia határterületei.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a modern fizikai problémák megoldásában használt szimulációs technikák alapelveit és gyakorlatát, orvosi fizikusok számára különös figyelemmel azokra a módszerekre, amelyek alkalmazhatók az orvosi fizika területén – mint például a statisztikus, kvantummechanikai és dinamikai rendszerek számítógépes modellezése.

A tantárgy célja a fényterjedés elméleti modelljeinek és azok alkalmazásának elsajátítása különböző közegekben, az optikai jelenségek fizikai megértése révén. A kurzus az optikai technikák és modellek orvosi és műszeres alkalmazásainak megalapozását is szolgálja, beleértve a képalkotást, diagnosztikai eszközöket és optikai méréseket.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó elméleti ismereteket szerezzenek a lézerek ipari és biológiai alkalmazásairól. A kurzus során megismerik a különböző lézertechnológiák működési elvét, az anyag és lézersugár közötti kölcsönhatásokat, valamint a lézerek szerepét az ipari megmunkálásban, a felületmérésekben és az orvosi képalkotásban, diagnosztikában és terápiában.

A tantárgy célja, hogy bemutassa a hallgatóknak az optikai jelfeldolgozás és adattárolás klasszikus és modern módszereit, különös tekintettel a koherens és nemkoherens képfeldolgozási technikákra, az optikai számítástechnika eszköztárára és az ultrarövid lézerimpulzusok technológiájára, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak az orvosi képfeldolgozásban és diagnosztikai eszközök fejlesztésében.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elmélyítsék ismereteiket az optikai leképezőrendszerek működéséről és tervezéséről, valamint elsajátítsák a tervezési és minősítési módszerek alapjait. A kurzus külön figyelmet fordít a gyakorlati tervezőeszközök (optikai szoftverek) alkalmazására és a gyártási sajátosságok figyelembevételére, amelyek alapvetőek az orvosi képalkotásban használt optikai eszközök fejlesztése és értékelése szempontjából. Ez a tantárgy erősíti az orvosi fizikus hallgatók optikai rendszerekben való jártasságát, különösen az orvosi képalkotás és diagnosztikai eszközfejlesztés szakterületein, valamint segítséget nyújt az emberi szem optikai működésének alaposabb megértéséhez.

Alapvető optikai fogalmak megismerése az orvosi gyakorlatban előforduló optikai műszerek működési elveinek elsajátítása, a fontosabb optikai számítások elvégzésére való felkészítés. Az orvosi berendezések optikai egységeinek, azok tervezési és kalibrációs paramétereinek ismerete. A sugárforrások, leképezések, felvételek és képelemzési eljárások bemutatása. Az orvosi megoldások mérnöki modellezése és tervezési módszerei.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a mesterséges intelligencia és gépi tanulás alapjait, különösen a neurális hálózatokra és azok adattudományi alkalmazásaira fókuszálva. A képzés külön hangsúlyt fektet a gyakorlati készségek fejlesztésére, különböző típusú adatfeldolgozási feladatok (pl. képfeldolgozás, szövegértelmezés, időfüggő adatok elemzése) során.

A tárgy a nanotechnológia és anyagtudomány terén a legfontosabb trendeket, gyártástechnológiákat és anyagvizsgálati módszereket ismerteti korszerű kutatási és fejlesztési eredmények példáin keresztül

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a gépi tanulás alapvető módszereit, és képesek legyenek azokat gyakorlati feladatokban alkalmazni Python programozási környezetben. A tantárgy során a résztvevők elsajátítják az adatok előkészítésének és vizsgálatának alapjait, lineáris és logisztikus regressziós modelleket, döntési fákat, dimenziócsökkentő módszereket, klaszterezési technikákat, valamint mesterséges neurális hálózatokat és azok tanítási elveit.

Ipari alkalmazásokban és kutatólaboratóriumokban egyaránt széleskörűen elterjedtek haladó adatfeldolgozási algoritmusok. Ebben a laborkurzusban a hallgatók tapasztalatra tesznek szert ilyen modern adattudományi módszerekben különböző gyakorlati példákon keresztül

A tantárgy célja a mérnöki gyakorlatban használt valószínűségszámítási fogalmak és statisztikai eszközök módszereinek megismerése. A tanult statisztikai módszerek alkalmazásával (paraméterbecslés, hipotézisvizsgálati próbák, statisztikai következtetéselmélet) az adathalmazból információkat nyerünk ki, ezeket tömörítjük, szignifikáns hatásokat mutatunk ki, összefüggéseket, hipotéziseket tesztelünk.

A tárgy oktatásának célja a hallgatók megismertetése a kutatásmódszertan elméleti hátterével, gyakorlati alkalmazásokkal. A kutatásmódszertan alapfogalmainak, történetének összefoglalása után részletesen elemzik a kutatás témaválasztását és lépéseit, módszereit, kitérve a gondolkodási módszerekre. A tantárgy keretein belül külön hangsúlyt kap a kutatáshoz tartozó irodalomkutatás, az irodalmak kritikai elemzése, a különböző adatbázisok, bibliográfiai programok használata.

–

–

–

–

–

–

Az Orvosi fizika alapismeretek kritériumtárgyat azért hoztuk létre, hogy a különböző szakokról érkező hallgatóknak lehetőségük legyen az orvosi fizika képzéshez szükséges, de esetlegesen hiányzó kompetenciáikat pótolni.

A szakmai gyakorlat célja a képzés elméleti és gyakorlati kurzusain megszerzett tudás alkalmazása és elmélyítése valós klinikai vagy kutatás-fejlesztési környezetben, ill. kutatóhelyen, melynek során a hallgatók számos, a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott készség fejlesztését munkahelyi körülmények között végzik.

A tantárgy közvetlen célja a természettudományokban és informatikában használt alapvető matematikai eszközök (lineáris algebrai alapfogalmak; numerikus sorozatok, sorok; egyváltozós függvények kalkulusa; komplex számok aritmetikája) ismertetése, kiemelt figyelemmel a fizikusi gyakorlatban felmerülő alkalmazásokra.

Alapvető valószínűségszámítási ismeretek elsajátítása, azok szemléletmódjának kialakítása. Valós életben felmerülő problémák megoldási módszereinek, a véletlenként modellezhető jelenségek törvényszerűségeinek, illetve az alkalmazásokból adódó tipikus valószínűségi eloszlások és azok viselkedésének megismerése.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók szilárd matematikai és statisztikai alapokra tegyenek szert a mérési eredmények kiértékeléséhez. Bemutatja a legfontosabb valószínűségelméleti fogalmakat, az eloszlástípusokat, paraméterbecslési eljárásokat, valamint a mérési hibák és bizonytalanságok elemzésének módszereit. Kiemelt szerepet kap a fizikai mérések során alkalmazható regressziós technikák, illesztési módszerek és metrológiai alapfogalmak ismertetése.

A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók készség szinten alkalmazható ismereteket szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában, úgy, mint elemi és összetett adatok, lineáris adatszerkezetek, memóriakezelés. További cél, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket további tanulmányaik során hatékonyan legyenek képesek alkalmazni.

A tárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat az atommag szerkezetével, tulajdonságaival és reakcióival kapcsolatos alapvető fizikai ismeretekbe. A kurzus során részletesen tárgyalásra kerülnek a radioaktív bomlás típusai és törvényei, a magreakciók kinematikai és dinamikai jellemzői, a maghasadás folyamata, valamint a nukleáris méréstechnika elvei és legfontosabb eszközei. A megszerzett tudás elengedhetetlen a nukleáris technológiák, a sugárvédelem, az orvosi fizika és a környezeti sugárzások értelmezéséhez.

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a nukleáris sugárzások detektálásának fizikai alapjait, a különféle detektortípusok működését, alkalmazhatóságát és a kapcsolódó elektronikus jelfeldolgozási módszereket. A tárgy betekintést nyújt a mért nukleáris adatok értelmezésébe, kiértékelésébe és a mérések minőségi jellemzőibe.